A Riói karnevál portugál őse az Entrudo. Ennek résztvevői a régmúltban eredetileg szagos vízzel (kölni víz), vizes porral, záptojással vagy citromhéjjal dobálták egymást nagy vigadozás közepette. 1855-ben létrehozták a „fiatalok karneváli baráti társaságát”. Ők zeneszóval, színes kosztümökbe öltözött résztvevőkkel szervezett felvonulásokat a „cidade maravilhosát” csinálták meg. Lényegében ma is ezek a társaságok rendezik a karneválokat. Rio első jelmezbálját 1840-ben szervezték, és a jelmezbál nemsokára átvette a csintalan szórakozás helyét. Nagyjából egy évtized múlva már lovak által vontatott kocsikon vonultak fel a zenekarok, és 1855-ben már lélegzetelállító jelmezekben vonultak fel a karneválon a gazdagabbak. 1917-től a szamba zenéje lett a karnevál aláfestő zenéje. Először 1928-ban változott a jelmezes mulatság hatalmasat, amikor a szambaiskolák felvették a versenyt egymással. A Riói karnevál a világ egyik legnagyobb látványossága. 1984 -ben hozták létre a Passarela do Sambát. Ez a lakóházakkal határolt hosszan elhúzódó sétányt, amelyen a szambaiskolák vonulnak végig.

A farsangi szezon alatt Rio de Janeiro néhány napra a világ fővárosává, táncoloó várossá válik. Ekkor rendezik meg ugyanis a Riói karnevált. A parádén a látványos jelmezek mellett a szamba is főszerepet kap, hiszen ilyenkor mérik össze tudásukat a legjobb szambaiskolák táncosai a brazil farsang főutcáján, a több, mint másfél kilométeres Sambadronon. Ahol a táncosok minimális ruhában, vagy színte ruha nélkül mutatják be tánctudásukat.

Riói karnevál napjainkban

A Riói karnevál öt teljes napon át tart. A karnevál két fontos helyszínen zajlik: az utcán azaz a "Sambadron"-on amely, 60-70.000 néző befogadására képes, a másik helyszín a Sambadrome stadion amit külön ennek a rendezvénynek építettek. Az építmény 1700 méter hosszú és körülbelül 60 ezer nézőnek biztosít helyet. A verseny kifejezetten izgalmasnak és forró hangulatúnak mondható mert több mint 14 szambaiskola elkápráztató, erotikával megfűszerezett produkcióit csodálhatja meg a nézőközönség.

Minden szambaiskola évente választ egy bizonyos témát, és annak megfelelően dekorálja a kocsiját és a fellépők jelmezeit. Ugyanez a téma határozza meg a koreográfiát, a táncokat és minden egyéb összetevőt is. A hagyományok szerint a kosztümöket, blúzokat minden egyes viselőnek meg kell vásárolnia, és ezért a néhány óra tündöklésért sokan egész évben keményen dolgoznak és spórolnak. Iskolánként nagyjából 3-5000 résztvevő vonul fel, a parádé napi 10-12 órán át tart. A bírák évtizedek óta meghatározott kritériumok alapján pontozzák a résztvevőket, melyek közül a legfontosabb az ütősök és a táncosok közötti harmónia, valamint a valódi tánctudás és utolsó sorban a jelmezek dekoratívsága.